Ha én gazdag lennék, biztosan nem elégednék meg egy libacombbal. Az is fontos, mert szeretem; de mellette lenne egy cégem is. Jó sok kereskedő dolgozna nekem.

– És vajon mit csinálna a cégem? Azt hiszem, adna-venne – mert hát „forgalomban születik a haszon” – egyszóval jó ha van, de jobb a több.

– És vajon mit árulnék? Biztosan olyan dolgot, amit más nem. Aztán felébrednék és rádöbbennék hirtelen, hogy ma már majdnem mindent lehet kapni. Tehát kénytelen lennék olyasmit árulni, amit más is… Na jó – kicsit izgalmasabb lenne az életem, mert adnom kellene valami olyasmit az ügyfeleimnek, amit mástól nem kapnak meg.

– És honnan tudnák a kereskedő kollégáim, mi mindent adnak a többiek, mennyiért adják, egyáltalán kik a versenytársaim? Azt hiszem, lenne CRM rendszerem is, abban lenne az összes ügyfelem minden fontos adata, az ügyleteim, no meg minden egyéb információ, ami az eladáshoz, az ügyfelek megnyeréséhez kell. Elvégre én lennék a tulajdonos!

– Milyen lenne a CRM rendszerem? Azt hiszem, túl sokat nem foglalkoznék vele, nekem csak az volna fontos, mindig tudjam, a kollégáim mit csinálnak, mennyibe fog kerülni amit csinálnak, ki a legjobb kereskedőm és jut eszembe a legfontosabb: mekkora értékben fognak üzleteket hozni a következő két hónapban – mikor áll pénz a házhoz…

Sajnos nem vagyok ilyen gazdag és cégem sincs. Viszont tudom, hogy CRM szoftvert választani nem ilyen egyszerű, mert a rendszer nem fog magától eladni egy szögvasat sem, és egyáltalán hogy kerül adat a rendszerbe, amiből majd haszon, vagy döntés születik? Azt gondolhatnánk, hogy majd a kereskedők beírják… És ha nem? Mondjuk nem tudják beírni, mert nincs idejük, vagy nem tetszik az új rendszer, mert bonyolult, vagy netán csúnya? Hát akkor bizony nem lehet használni azt a rendszert.

Fogós kérdések, az biztos.

Én a „műveltető szerkezetű” CRM rendszerekben hiszek. A felhasználók munkájuk során tevékenységeket végeznek, pl. leveleket írnak ügyfeleknek, ajánlatokat adnak, stb. Szerintem egy jó CRM szoftver használatából fakadóan alig lehet többletfeladata a kollégáknak, viszont a program tevékenységközpontú, a tevékenységekből származó üzleti információk pedig visszajutnak a rendszerbe.

Legyen egyszerű a használata. Szép legyen a felhasználói felület, hogy aki használja, szívesen tegye. Megbízhatóan működjön együtt azokkal a szoftverekkel, amelyeket a felhasználók naponta használnak.

– Miért nem elsőként említem, hogy maradéktalanul teljesítse azokat az igényeket, ami megoldás lehet az ügyfélkezelés fájdalmaira? Mert ez manapság már nem olyan nagy követelmény, ráadásul e tekintetben sok múlik a szoftver tanácsadóin is.

Egy biztos: nagyon kell akarnia mindenkinek, akinek a munkáját a CRM érinti – mert lehet ugyan azt mondani, hogy „nem szoftverben, hanem megoldásban kell gondolkodni” – de azért mégiscsak a szoftvert kell használni!