Az Európai Unió döntéshozó által is elfogadott földfelszíni mobil televízió sugárzás (DVB-H) az egyik lehetséges irány. Azonban úgy látom, hogy a mobilinternetes technológia ilyen ütemű fejlődése és térnyerése mellett, mely az elmúlt években tapasztalható volt, előbb-utóbb a televíziózás is át fog tevődni teljes mértékig az internetre. Illetve a kézi eszközök kapcsán a felhasználói szokások is olyan irányba mozdulnak el, melyek számára az internetkapcsolat (pl. interaktivitás) kulcsfontosságú. Ráadásul úgy vélem, hogy a videós tartalom fogyasztása ezeken az eszközökön – méretükből fakadóan – rövidebb időtartamra korlátózódik.

DVB-H

A DVB-H a Digital Mobil Broadcasting – Handheld szavak rövidítése, és digitális mobil televíziózás szabványát jelenti. A szabvány mögött húzódó technikai megvalósítás a földfelszíni digitális televíziózás egyik iránya, mely segítségével kifejezetten a kézi eszközökön (pl. mobil telefon) érhetjük el a digitális tartalmakat. Az adás ebben az esetben nem a mobilhálózatokon keresztül jut el a felhasználókhoz, hanem egy külön frekvencián érkezik. A szabvány része a time-slicing technológia, melyet magyarul időszeletelésnek fordíthatunk. Ez azt jelenti, hogy az adatok sugárzása valójában nem folyamatos a készülékek irányába, hanem csomagokban történik, ez elsősorban energiatakarékossági szempontból fontos, másfelől pedig több felhasználó egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé. A kétirányú kommunikációhoz azonban szükség van már a mobilszolgáltatókra is. Akik egyfelől a hálózatot adják, másfelől pedig az üzleti modell kiemelkedő szereplői: rendelkeznek ügyfelekkel, extra (fizetős) szolgáltatásokat biztosíthatnak a felhasználóknak.

MBMS
Az MBMS-es szabvány szerinti technológia GSM vagy UMTS hálózaton keresztül továbbítja a multimédiás tartalmakat egy forrásból több vevő felé. A megoldás lényege, hogy egyfelől egy letöltő szolgáltatást biztosít, másfelől pedig folyamatosan sugároz adatokat, melyek a felhasználó azonnal le is tud játszani (streaming). A szabvány központi alkalmazása a mobil TV, mely alkalmas a kétirányú kommunikációra. Az elgondolás lényege, hogy nem pont-pont között létesít a rendszer kapcsolatot, hanem az adó párhuzamosan, egyszerre több vevő felé sugároz (multicast). A technológia legnagyobb előnye, hogy a szükséges infrastruktúra mind a szolgáltatók, mind a felhasználók oldaláról adott.

Az alábbi táblázatban egyfelől szemügyre veszem a két felvázolt technológia egyes tulajdonságait, valamint össze is hasonlítom őket egy saját szempontrendszer felállításával. Fontos kiemelni, hogy a táblázatban a jelenlegi állapotot vizsgálom, véleményem szerint a jövő egyértelműen az internet alapú szolgáltatások irányába mutat.

DVB-H MBMS platform összehasonlítása

Az előzetes jóslatok szerint a növekedést a feltörekvő piacok (pl. Kína), új iparágak feltűnése, valamint a növekvő karbantartási bevételek jelenthetik.  A globalizáció, centralizáció és jogszabályi megfelelőség voltak a legmeghatározóbb tényezők, amelyek az ERP beruházásokat indukálták a nagyobb vállalatok számára. A kis és középvállalkozások esetében is nagy fellendülés volt tapasztalható, mely szegmens meg is haladta 2007-re a piac növekedését. A motiváció az ERP rendszerekbe való beruházás mögött az új ügyféligények kielégítésére való készenlét, valamint a globális piacra való terjeszkedés igénye volt. Az ERP szolgáltatók korábban biztosított egységes, belsőleg kifejlesztett megoldása széles körű termék portfólióban kerül piacra különböző iparágakat és ágazati vásárlókat megcélozva. Az Oracle és az SAP dominálja a piacot a globális szereplők közül. Egyre nagyobb a jelentősége a KKV szektornak a növekedésben, ebben a szektorban versenyben van az Infor, Sage Group, Lawson, Epicor, valamint a Microsoft (Dynamics, NAV) is különböző megoldásokkal.

Új árazási és szolgáltatási lehetőségként néhány éve megjelent a szoftver, mint szolgáltatás (SaaS) megoldás. A SaaS megoldások sok esetben kielégítő megoldást jelenthetnek: elsősorban az olyan cégek számára, amelyek csak néhány, nem túl bonyolult alkalmazást használnak, így viszonylag egyszerűen megoldható a SaaS-platformmal folytatott adatkommunikáció.

A bonyolult, magas szinten optimalizált alkalmazásokat és összetett adatrendszereket kezelő vállalkozások esetében már kevésbé egyértelműek a SaaS-megoldások adaptálásának előnyei. Az alapvető, üzletmenetre szabott ERP megoldásokkal leginkább a kiskereskedelemben, pénzügyi szolgáltatások piacán, illetve a közszférában lehet találkozni. Az ERP szolgáltatók ez esetben iparág specifikus megoldásokat kínálnak, melynek hatására a számukra hozzáférhető piac gyorsan növekszik.

2010-es trendek

• A Forrester kutatócég előrejelzései szerint az ERP iparágban bekövetkező hanyatlás 2010-re véget ér és stabil, évi 8%-os növekedés veheti kezdetét az elkövetkező öt évben.
• Az iparág konszolidációját követően a több rendszert integráló megoldásokat egy rendszer részeként működő megoldások váltják fel
• A szolgáltatásból és karbantartásból származó bevételek meghaladják a licenszekből származó bevételeket az ERP szolgáltatók számára
• Az Open source megoldások helyett inkább a Cloud Computing és a SaaS (szoftver, mint szolgáltatás) elterjedése várható
• A Forrester becslései szerint 2005-ben még a 29 foglalkoztatott alatti vállalkozások vezettek be ERP rendszert, míg 2010-re ez a szám 18 alá csökken.
• A mobil ERP megoldások áttörő fejlődése várható. A mobil kliens interfész előretörése prognosztizálható az okostelefonok elterjedésével szinkronban.

Kulcsszóvizsgálat a Twitteren

A Trendistic-el vizsgált hat hónapos időszak alatt (2009. november- 2010. április vége) január, február illetve március hónap elején megduplázódott az SAP kulcsszó előfordulásának száma a bejegyzésekben. Ezek a jellegzetes tendenciák az Oracle esetében is felfedezhetőek.

Az SAP kulcsszó előfordulása a tweetekben

Az Oracle kulcsszó előfordulása a tweetekben

Dynamics kulcsszó előfordulása a tweetekben

A Dynamics esetében jóval kevesebb említés található, nyilván ez nem hasonlítható össze a fentiekkel mivel azokban az Oracle és az SAP nem kizárólagosan az ERP rendszerre vonatkozik. Ugyanakkor az látszik, hogy márciusban és áprilisban volt a legaktívabb diskurzus a Dynamicsról, a többi hónapban elenyésző volt, olyannyira, hogy a statisztikai adatok nem is jeleníthetők meg a Trendistic ábráján.

Az AX esetében szintén hasonlóan aktív időszaknak tekinthető a március és április hónap, ám jóval kiegyensúlyozottabban fordult elő, mint a Dynamics, amelynél három kiugró időszak azonosítható. Közös népszerűségi csúcs március és április fordulója.

Az AX kulcsszó előfordulása a tweetekben

A NAV kulcsszó előfordulása a tweetekben

A NAV statisztikái még kiegyensúlyozottabbak a kulcsszó fellelhetőségének aránya 0,02%-ot is eléri a bejegyzésekben 2009. december 12-én.

Google keresési trendek Microsoft Dynamics kulcsszóra 2004-2010

A Microsoft Dynamics népszerűsége a Google keresési volumenjét tekintve 2005-tőlnövekszik, majd a válság hatására stagnál az elmúlt években. A vonatkozó hírek közül a legelső A jelű Dynamics GP kiterjesztésének bejelentése. A B pontban a Business Ready Licensing és a Business Ready Enhancement Plan bejelentése történt meg. A C pont a Microsoft Dynamics CRM 2007 és a Microsoft Office 2007 és Vista bejelentésének az online sajtóvisszhangját szemlélteti. A D pont a Lionbridge Certified for Microsoft Dynamics akkreditáció megjelenéséhez köthető keresési hullám. AZ E pont a Dynamics NAV 2009 bejelentéséhez kapcsolható cikkezést szemlélteti a Dynamicsról, míg az F négy iparági akvizíció bejelentésének hatását mutatja.

A trendek a gyártók nevére irányuló keresések esetében következő ábra szerint összesítve alakulnak. (Az összehasonlított kulcsszavak ebben az esetben: sap, oracle, dynamics, amely az első két esetben a gyártó nevét jeleni, a Microsoft esetében azonban a cég nevére szűrés nem eredményez reprezentatív eredményeket.)

Az alábbi ábra a termékek (kivéve SAP, amely a cég nevére irányuló kereséseket is tartalmazza) nevére irányuló keresések és hír-előfordulások összehasonlítását mutatja:

Az SAP-t nélkül végzett összehasonlítás jól mutatja a Microsoft Dynamics relatív térnyerését az Oracle Applications-szel szemben mind a keresések, mind a hír-előfordulások számát tekintve. Az Oracle népszerűsége fokozatosan csökkent az évek folyamán, míg az SAP és a Dynamics esetében stabilitás figyelhető meg 2004 óta a Google Trends vizsgálata szerint.

Az AX és a NAV közötti olló lassulva, de folyamatosan nő a NAV javára.

Az ERP barométerünk első felmérését a Trendistic és a Google Trends segítségével végeztük, megvizsgáltunk két lehetséges indikátort az ERP trendek bemutatására. Az egyik a Google keresések aránya, amely vélhetően erősen korrelál a különböző ERP rendszerek népszerűségével. A másik indikátor, amely hosszabb távon szintén jelzésértékű lehet a Twitter bejegyzésekben való fellelhetőség. Ez a mutató jelenleg mint érdekesség került be a gyors felmérésbe, mivel nem lehet számottevő következtetéseket levonni belőle, ugyanakkor a közösségi média ezen formáját egyre többen használják márkaismertség kutatásra, valamint a fogyasztói vélemények felmérésére.

Google keresési trendek

Google keresési trendek SAP kulcsszóra 2004-2010

Az SAP esetében számottevő változást a kereséseket illetően nem figyelhetünk meg a vizsgált évek alatt, a keresési népszerűségét tekintve tehát stabilitást mutat. A különböző betűvel jelölt pontok az SAP-val kapcsolatos fontosabb bejelentéseket szemléltetik. A B pontban a Business Objects felvásárása került napvilágra míg a C pont a válság okozta létszámleépítés hatására került kiemelésre, amikor 3000 munkahely szűnt meg az SAP-nál. A D pont a válság hatására bekövetkező 2009 Q1-es profitcsökkenés bejelentése a korábbi év ezen időszakához képest. Az E pontban Steve Ballmer a Microsoft CEO-ja vetett véget a pletykáknak és jelentette be, hogy nem szándékozzák az SAP-t felvásárolni. Az F pontban az SAP CEO-ja jelentette be a pozíciójáról való lemondását.

Google keresési trendek Oracle Applications kulcsszóra 2004-2010

Az Oracle Applications népszerűsége a keresési volument illetően fokozatosan csökkent 2004-ről 2010-re. Az A pont a Dell és az Oracle stratégiai partnerségéről bemutató cikkek hatására mutat kiugró értéket a vonatkozó híreket illetően. A B pontban Oracle alkalmazások fejlesztését jelentették be különböző Nokia készülékekre. A C pontban a Ciscoval történő együttműködés látott napvilágot.A D és az E két egymást szorosan követő bejelentés hatására mutat kiugró keresési értéket.

1. A Sharepoint lista konfigurálását (ld. itt)
2. Az Outlook rule beállítását

A beállítás után (a hasonló interenetes bejegyzések tanulsága szerint igen sokszor) az alábbi hiba jelentkezik:

• a “kézzel” továbbított e-mailek megjelennek a listán,
• de a rule által továbbított levelek nem.
• a logokban nem található kapaszkodó a hiba megoldására.

A fentiek miatt szükséges egy harmadik lépés:

3. az Exchange Server beállítása.

Hosszas keresgélés után, eldugva akadtunk rá a megoldásra (itt), amit most közkinccsé teszek lépésről lépésre.

1. lépés: az Exchange Management Console megnyitása, Organisation Configuration / Hub transport kiválasztása

2. lépés: a “Default” tulajdonságainak megnyitása (Properties)

3. lépés: a Message Format fülön az “Allow automatic replies” és az “Allow Automatic forward” opciókat kell kiválasztani.

Ezek után a beállított szabályok futtatása után a levelek megérkeznek a Sharepoint listára.

Imre Zsombor

Több, mint 7 éve foglalkozom különböző számítógépes rendszerek (ERP, CRM, egyedi szoftverek, stb.) bevezetésével, oktatásával. Ezen idő alatt rengeteg felhasználót volt szerencsém oktatni, tanítani specifikusan az általam bevezetett szoftverek használatára. A felhasználók szakmai felkészültsége és ismerete rendkívül nagy ingadozást mutatott, hiszen ezek a felhasználók különböző munkacsoportokból kerültek ki. Voltak köztük értékesítők, munkafelvevők, szerelők, pénzügyi adminisztrátorok, informatikusok és cégvezetők is. Ezen oktatások hivatalosan sosem tértek ki arra, hogy hogyan kell bekapcsolni egy számítógépet, vagy hogyan kell megtalálni az elindítani kívánt programot a számítógép programtárában. De valójában sokszor volt szükség arra, hogy mielőtt elkezdtem oktatni a saját termékünket, ki kellett térnem a számítógéppel kapcsolatos alapfogalmak elmagyarázására (Start menü, programok, asztal, tálca, bal klikk, jobb klikk, stb.).

Egy kis statisztika

Úgy gondolom, hogy Magyarországon még mindig nem elég nagy a számítógép-ellátottság és használat. Ezt a Medián közvélemény kutatása is alátámasztja, amelyet 2006 év végén tettek közzé legutoljára. „A válaszadók 56 százaléka használt már számítógépet. A számítógép-használat demográfiai összefüggései hasonlóak az ellátottságéhoz, de az életkor és az iskolai végzettség mellett ebben a tekintetben nem a lakóhely, hanem a jövedelem a harmadik számú, önmagában is kimutatható hatású tényező. Ez az összefüggés abban áll, hogy a legkedvezőbb jövedelmi helyzetben élők közül lényegesen többen használtak már számítógépet, mint az ennél rosszabb helyzetben lévők. Ez elsősorban a gazdasági aktivitással (az aktív keresők 66 százaléka, a tanulók 97 százaléka, az inaktívak csupán 27 százaléka használ számítógépet) függ össze, és ez a magyarázata a számítógép-használat és az otthoni ellátottság közötti különbségnek.” Sajnos a hazai kkv szektorban is elég rossz a helyzet, ami a számítógép-ellátottságot és a használatot illeti.

De vajon mi ennek az oka? Mi magyarok még nem régóta használunk számítógépeket? Vagy kevésbé érdekelne minket a téma? Esetleg a munkavállalók nagy része még abba a korcsoportba tartozik, akiknek nem volt az iskolai tananyag része a számítógép ismeret? Vagy talán az az ok, amely a Medián kutatásában is szerepel, hogy sok háztartásban még mindig nem található számítógép? Így hiába tanulta valaki iskolában a számítógép használatot mégsem tud mély ismeretekre szert tenni, az önfejlesztés, otthoni gyakorlás hiánya miatt.

Véleményem szerint a fenti kérdések és azokra adott válaszok alapján kijelenthetjük, hogy egy átlag felhasználó, aki a kkv szektorban tevékenykedik nem ismeri eléggé a számítógépet. Sajnos a gazdasági válság a munkaerő piacra is erősen rányomta a bélyegét – többféle szempontból is. Ennek következményeként általánosságban tapasztalható, hogy emberek elveszítik a munkahelyeiket, vagy kevesebb óraszámban tudják őket foglalkoztatni, és az is gyakori, hogy egy munkavállalót kisebb kvalitású munkavállalóra cserélnek, mert az olcsóbb a vállalkozás szempontjából. De vajon ha nem minőségi cseréket hajt végre egy vállalkozás akkor az – azon kívül, hogy a cég megtakarított valamennyi munkabért – hova vezethet? Azon vállalkozásoknál, ahol a munkavégzés jórészt számítógépen történik, például egy könyvviteli szolgáltatásokat végző vállalkozásnál, vagy akár egy új gépjármű márkakereskedésnél, vajon mi történik ha olyan munkavállaló kerül alkalmazásra, aki nem rendelkezik megfelelő szintű számítógép felhasználói ismerettel?

Mire vagyunk képesek?

A felhasználók többsége kifejezetten azokat a programokat tudja csak használni, amelyekre megtanították. Így viszont nem tudja komplexen használni és kihasználni a számítógép adta lehetőségeket. Nem tud ésszerű egyszerűsítéseket vinni a munkájába, például ha egy egyszerű másolást nem tud végrehajtani két program között (CTRL + C, CTRL + V), vagy nem használja a beépített e-mail, naptár, kontakt adatok funkciókat. Ha továbbra is rengeteg papírmunkát végez, akkor beláthatjuk, hogy a kisebb kvalitású és olcsóbb munkaerő kevésbé szolgálja cégünk nyereségességét, sikerességét.

A hazai állásportálokat böngészve nem találni egyetlen olyan állást sem, ahol ne kérnének legalább felhasználói szintű számítógépes ismereteket. De mit is takar az, hogy felhasználói szintű számítógép ismeret? Ha valaki már látott számítógépet vagy használt egy vagy több számítógépes programot, az még nem minősül felhasználói szintű ismeretnek. Egy felhasználónak a következő dolgokat mindenképpen ismernie kell:

• számítógép be- és kikapcsolása,
• operációs rendszer használata,
• operációs rendszer és programok, programcsomagok megkülönböztetése (például tudja mi az a Microsoft Office programcsomag),
• képben van bizonyos alapfogalmakkal (Start menü, Futtatás, Programok, Asztal, Tálca, Windows, Office, stb.),
• böngészés az interneten,
• elektronikus levelezés,
• Word, Excel programok ismerete.

Ezzel szemben sok felhasználó addig jut el csak, hogy képes bekapcsolni a számítógépet és a képernyőn megjelenő ikonokra kattintva képes elindítani néhány programot. A programot már nagyon magabiztosan használja – mert arra specifikusan megtanították – , mint például egy könyvelő programot, számlázó programot, készletnyilvántartó programot. Ezeknek a programoknak a használata azonban nem eredményezi azt, hogy magát a kezelő szervet, azaz a számítógépet is hatékonyan tudja használni a saját, illetve a vállalkozás hasznára. Munkám során gyakran nyújtok telefonos segítséget a felhasználóknak, ezen beszélgetések alkalmával nem ritka a következő:

Én: Ahhoz, hogy meg tudjam nézni a problémát a gépeden, kérlek indítsd el a Team Viewer nevű programot?

Ügyfél: Uh, akkor most be kell zárnom mindent, mert a program pont nem látszik, a megnyitott program alatt van.

Ezek a mondatok sajnos naponta elhangzanak.

Van megoldás?

A vállalkozások vezetői kezdik felismerni a számítástechnikai ismeretek hiányosságának a veszélyét, és figyelnek arra, hogy új belépő kolléga esetén megfelelő számítógép ismerettel rendelkezzen a jelölt. Néhány egyszerű teszttel felmérhető egy jelölt képessége. A jelöltet ültessük le egy kikapcsolt számítógép elé, és kérjük meg, hogy végezze el a következő műveleteket. Kapcsolja be a számítógépet, majd indítson el egy programot, amelynek az indító ikonja nincs kint az asztalon. Majd kérjük meg, hogy az elindított programnak készítsen egy indító parancsikont az asztalra. Ezután indítsa el az Excelt és adjon össze 2 számot többféle módszerrel. Esetleg írjon néhány mondatot egy szövegszerkesztő program segítségével (például Word) és azt nyomtassa ki, majd mentse le egy előre meghatározott helyre. Ezekből a nagyon egyszerű feladatokból egy hozzértő személy már látja is, hogy az adott jelölt milyen szinten van számítógép ismeret tekintetében.

Sokszor abba a hibába esnek a vállalkozás vezetői, hogy csak Excel, Word esetleg Powerpoint feladatokkal készülnek a jelölt felvételi elbeszélgetésére, vagy esetleg bemondás alapján elhiszik, hogy tud számítógépet használni, hiszen már az előző cégnél is kellett használnia számítógépet. Gondoljunk arra, hogy az új munkavállaló a mi cégünk érdekeit fogja képviselni, minden tudását szeretnénk erőforrásként kihasználni, hogy a vállalkozás még profitábilissá váljon. Ehhez nekünk kell meggyőződni arról, hogy alkalmas-e a jelölt a feladatra, amit szánunk neki. Mivel specifikus feladatai lesznek, ezért szánjuk rá az időt, hogy speciális feladatok elé állítsuk az interjún.

Vannak olyan munkakörök, ahol a szakmai tudás, az évek tapasztalata nagyon értékessé teszi az adott személyt – ami jól is van így – és már nem igen várnak el tőle például naprakész számítógép ismereteket. Jó néhányszor hallottam ezeket vagy ehhez hasonló mondatokat:

„Józsi bácsi a legjobb értékesítőm, nagyon jól bánik az ügyfelekkel, ő adja el a legtöbb autót a szalonban, de soha nem használ számítógépet és őt nem is kell megtanítani az új program használatára.”

Egy gépjárművet nem lehet eladni anélkül, hogy valaki ne használna számítógépet. Én annak a munkafolyamatnak a híve vagyok, amikor mindenki adminisztrálja saját magát. Amikor az értékesítő a teljes folyamatot végig viszi a gépjármű telepre érkeztetésétől a számlázáson keresztül az átadásig, nem pedig annak, amikor minden részfolyamatra külön munkatársat kell alkalmazni. A mai komplex vállalatirányítási rendszerek használatához már amúgy sem kell pénzügyi diploma egy számla kiállításához, hiszen ezek a rendszerek már beépített munkafolyamatok, know-how-k alapján segítik a felhasználót a munkájában. Maguktól tudják mikor milyen áfakulcsot kell használni, milyen vámtarifaszámot kell a számlára tenni. Így nincs szükség külön kollégákra, akik csak a számlázási résszel foglalkoznak. Természetesen pénzügyi adminisztrátorra, pénztárosra szükség van, de nekik nem a számlázás a feladatuk.

Azok a vállalkozások, akik a munkatársak felvételénél nem figyeltek arra, hogy milyen számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek a pályázók, azok könnyen eljuthatnak oda, hogy a humán erőforrásaik feladataik túlságosan szétszabdaltak, mert az egyik munkatárs nagyon jó értékesítő de nem használ számítógépet, a másik meg nem túl jó értékesítő, viszont ő viszi a számítógépes adminisztrációját az értékesítésnek. Ha mindkét kolléga magabiztosan tudná ellátni saját számítógépes adminisztrációját, akkor könnyen belátható, hogy élő munka szabadulna fel, amit lehetne más jövedelem termelő tevékenységre fordítani. Természetesen ebben a helyzetben is van megoldás. A legtöbben egyelőre azt az utat járják, hogy a vállalkozáson belül próbálják ezt a gondolt kezelni úgy, hogy kiválasztanak egy hozzáértőbb személyt, aki munkaidőben vagy munkaidőn túl oktatja a munkatársakat. De van ennek egy hatékonyabb módja, amikor is külső vállalkozást bízunk meg azzal, hogy felmérje munkatársaink számítógép használatának ismeretét, és csoportos, vagy akár személyre szabott oktatásokat tartanak a kollégáinknak. Egyre több cég küldi a munkavállalóit általános számítógép felhasználási ismeretek elsajátítására, például az ún. ECDL oktatásra és vizsgára. Az ECDL, vagyis European Computer Driving Licence, azaz Európai Számítógép-használói Jogosítvány megszerzésekor a felhasználók átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket kapnak nem csak bizonyos alap programokról és funkciókról, de a számítógép legalapabb vezérlő programjáról is, az ún. Operációs rendszerről. A legtöbb oktatást a szakképzési hozzájárulás terhére is lehet finanszírozni, továbbá különböző Európai Uniós pályázati forrásokat is el lehet nyerni, amelyeket alkalmazottaink oktatására fordíthatunk.

Ha fordítunk a munkavállalók oktatására, különböző szakmai tanfolyamok révén – és itt nem feltétlenül csak számítógépes tanfolyamokra gondolok – akkor az idővel biztos, hogy pozitív hasznot hoz a vállalkozásnak. A munkavállaló is úgy érzi, hogy értékes, hiszen költünk az oktatására, másrészt a megszerzett tudását bátran csatarendbe állíthatjuk a cég érdekében.

A rendezvény résztvevői számos területről érkeztek megtalálhattunk itt ERP szállítót, informatikai tanácsadó céget, informatikai eszköz szállítót vagy oktatási profillal rendelkező vállalkozást. Ez a színes paletta volt hivatott arra, hogy a szoftverborze.hu oldalra csábítson minden olyan érdeklődőt, aki eddig is látogatója volt a hasonló rendezvényeknek 2-3 évvel ezelőttig, csak éppen valós standokon nézelődve, és olyanokat is, akik idő hiányában vagy a nagy távolság miatt nem vállalkoztak egy ilyen kiállítás, börze felkeresésére. A program nagyon színes volt. Nem csak az egyes standokra nézhetett be a látogató, hanem különböző érdekes előadásokat is meghallgathatott a különféle szakmák elismert képviselőitől. És ha elfáradt, még egy kávézóbeli csevegésre is betérhetett, hogy ott ossza meg gondolatait másokkal, kapcsolatot építsen vagy csak szabadon kérdezzen.

A börze eredményességéről kérdeztem meg Halász Gábort az IFS Hungary Kft. marketing és PR menedzserét.

Mit gondolsz erről az újszerű kezdeményezésről?

Abszolút életképesnek tartom. Bebizonyosodott a technika, a fejlesztések működőképessége. A harmadik napon már egészen otthonosan mozogtunk mindannyian ebben az újszerű virtuális térben. Probléma nélkül cseréltünk névjegyeket, folytattunk tárgyalásokat. Teljesen megfelelt egy valósidejű, hagyományos rendezvény működésének.

Hogyan értesültél a rendezvényről?

Több forrásból is megkaptuk a rendezvényre való felhívást, meghívást. Hírlevélben is kaptunk róla információt, de más résztvevő cég is felhívta rá a figyelmünket. Átböngésztük a weboldalt, egyeztettünk és információt cseréltünk Angyal Gábor kiállítási igazgatóval, és úgy döntöttünk támogatjuk a rendezvényt, valamint mi is „felépítünk” egy virtuális standot.

Milyen technikai és egyéb feltételeket kellett biztosítani a részvételhez?

Az Internetlefedettségi statisztikák ismeretében azt kell, hogy mondjam, hogy a technikai feltételek biztosítása, mely tulajdonképpen egy szélessávú Internet hozzáférést jelentett, nem volt teljesíthetetlen, különleges igénye a rendezőknek. Tulajdonképpen az Adobe Connect Pro termék minimális rendszerkövetelményeit kellett biztosítani. A kliens oldalon egy Flash lejátszóval felvértezett böngészővel kellett csupán rendelkezni, valamint opcionálisan mikrofonnal, hangszóróval vagy mikrofonos fejhallgatóval, amennyiben a hang, továbbá webkamerával, ha a videó csatornát is alkalmazni kívántuk a kommunikáció során. Ezek egyike sem volt teljesíthetetlen kérés és nem igényelt különleges beruházásokat, költségeket vagy munkát a részünkről. Egyedül a támogatási összeg, valamint a stand bérleti díja volt, ami közvetlen költségként jelentkezett.

Kellemes meglepetést okozott a technológiai háttér biztonsága és gyorsasága. Cégünk abban a különleges helyzetben van, hogy minden információ, ami az IFS informatikai infrastruktúráján keresztül halad, először Svédországba jut el, majd onnan vissza a címzetthez. Ez mégsem okozott semmilyen gondot vagy különösebb lassulást, pedig a késleltetési idő emiatt körülbelül kétszerese a megszokottnak.

Milyennek ítéled a látogatottságot?

Több mint 30 ezer látogató fordult meg a portálon 3 nap alatt. A standokon 100-550 közötti volt a látogatók száma. Szerintem ez manapság jó látogatottságnak számít. A kiállítások iránt megcsappant az érdeklődés, hiszen ma már az információkhoz, amit egy kiállításon kaphat az ügyfél, számtalan más forrásból is hozzájuthat. Nincsenek időhöz és térhez kötve az internetes keresések közben. Ehhez alkalmazkodnunk kell!

Ki volt a célközönsége a kiállításnak?

Természetesen számunkra a felhasználói oldal kellene, hogy legyen a célközönség. A hagyományos kiállítások nagy hátránya volt, hogy inkább a szakma szereplői osztották meg az információkat, tapasztalatokat egymással. Most a hagyományteremtés mellett a fő cél a felhasználói oldal elérése volt. Nagyon jó lehetőség volt ez a vidéken működő informatikai cégek megjelenésére is. Sajnos a látogatók nagy része a múlthoz hasonlóan a szakmából került ki, de mivel az interneten több cikk is megjelent a rendezvényről, így sok olyan látogató is bejelentkezett, akik a célközönséget képviselték. Például az Index hírportálon megjelent hír nyomán nagyon sok látogató érkezett az oldalra. A kiállítás népszerűsítésébe a közösségi oldalakat is igyekeztek bevonni a szervezők, ugyanakkor a bejegyzéseket tapasztalataim szerint kevesen osztották meg, ami azt mutatja, hogy tanulnunk kell még e médium üzleti alkalmazását.

Rengeteg médiatámogatója akadt a börzének, akik a saját weboldalukon is reklámozták a szoftverbörzét. Természetesen a kiállítók is elhelyeztek az oldalukon egy-egy bannert, hírt. A kommunikáció összességében véleményem szerint megfelelő volt.

Összességében milyennek ítéled a rendezvényt?

A kiállítás során több, önállóan már elterjedtebb technológiát ötvöztek a szervezők. Ezek közül az on-line konferencia/tanulás szerintem óriási lehetőségeket rejt magában. Ezt azok a kiállítók is megtapasztalhatták, akik még nem vettek részt ilyen programon, ugyanis a szervezők az on-line konferencia eszközeit felhasználva on-line értékesítési tréninget is szerveztek a kiállítók részére, hogy megtanulhassák, hogyan lehet a virtuális térben hatékonyan értékesíteni. Nagyon sok pozitív élmény ért a 3 nap alatt,de azt hiszem kicsit többet vártam. Ez azonban azért lehet, mert az elvárásaim a lelkesedésemből fakadtak és nem igazodtak a mai magyar valósághoz. Túl optimista voltam, így az, hogy a befektetett energia és egyéb erőforrások egy 2-3 évvel ezelőtti valós térben megrendezett kiállításhoz hasonló eredményt tudtak csak produkálni, meglepett. Azonban a rendezvény újszerűsége, technológiai háttere és a benne rejlő lehetőségek lenyűgöztek Nem veszítettem el az optimizmusomat, továbbra is hiszem, hogy ez a jövő.